Első játék, amit szeretnék kivesézni, az a "Tropico" trilógia harmadik része, de előtte álljunk meg egy pillanatra. Azt ígértem, hogy főleg Magyarországon kevésbé elterjedt játékokról fogok írni. Ez pedig aránylag ismert, még idehaza is. Nos, valóban stílusosabb lenne, már a blog képének formálása miatt is, ha mondjuk az "Evil Genius"-t, vagy valami más, méltatlanul hanyagolt gámát vennék górcső alá, de két okból maradok a Tropico 3-nál.

Először is, most játszok vele, szóval az élmény friss. Másodszor, elméletileg ez is ismeretlen nálunk, ugyanis még NEM JELENT MEG.

Most lehet visítva mutogatni a monitorra, hogy "Tudtam, hogy warezol!", meg "Álszent köcsög!!!!!", de ez nem ilyen egyszerű.

Kb. másfél hónapja (!) megvettem ezt a kis aranyost az egyik online játékforgalmazó oldalán (nevét lásd az első postban), leperkáltam érte a nem kevés 30 ojrót, majd amikor a letöltés következett volna, a megfelelő gombocska csak nem akart megjelenni. Nem kis anyázás következett, amikor az ismertetőjét újra elolvasva a szemembe tűnt, hogy csak Németországban adták még ki, mindenhol máshol majd november (volt ez szeptember 4-én) elején-közepén jelenik meg. Én pedig sikeresen előrendeltem, köszönik szépen.

Most lehet azon vitatkozni, hogy mekkora láma vagyok, pedig nem is. Tessék inkább azon agyalni, hogy milyen félrekefélt marketing az ilyen, kiadni egy országban, és naivan azt hinni, hogy nem lesz fent a warez verzió a neten kb fél órával később. No mindegy.

Szóval elméletileg legális a változatom, gyakorlatilag warez. De majd hülye leszek megvárni a novembert miatta.

Ez a kis bevezető története hát a dolognak, és ha így vesszük, Magyarhonban még tök ismeretlen a gáma. Ugye? :)

Harmadik részről lévén szó, pár mondatban emlékezzünk meg az első két epizódról is. A Tropico 1-ben (valójában "1" nélkül, hiszen nem tudták, hogy lesz folytatás) egy kis, karib sziget felett vehettük át az uralmat, mint diktátor. Rajzolt, aranyos grafikája volt, kicsit RTS bázisépítéses téma, megfűszerezve némi Sims-szel. Minden embernek voltak igényei, a lakástól kezdve a kaján keresztül a szórakozásig és templomba-járásig, volt politikai beállítottsága, azaz kapitalista, netán kommunista, környezetvédő, vagy vallásos berkekbe húzott-e a szíve. Úgy kellett kormányozni, hogy nagyjából kielégítsük a népesség igényeit, különben jött a lázadás, meg az elkergetés. Aránylag nehéz játéknak volt mondható, és hamar megtanultuk, miért kell az Isten-adta népnek mihamarabb élhetőbb lakásokat felhúzni, és hogy mennyire nincs pénz semmire. De pont ez adta az ízét, és aki rájött arra, hogy működik a sziget, annak kellemes órákat szerzett.

A második részt hagyjuk, egy elhibázott kirándulás volt a középkorba, túlbonyolított kalóz-témában, a hideg kiráz tőle, ha rá gondolok.

Majd eltelt pár év, és mit hallok gémer berkekben? "Jön a harmadik rész!" Mondom szuper, várjuk ki a végét, mindenki tudja, milyen veszélyes folytatást csinálni egy remek elődhőz. Azt tippeltem, hogy lényegi változás nem lesz a játékmenetben, ugyanazokat lehet majd csinálni, mint az 1-ben, csak ráhúznak egy csili-vili 3D-s motort. Hát, tévedtem is, meg nem is.

A játék rögtön egy érdekességgel nyit: kétezerakárhányszor ezerakármennyiben is lehet nyomni, widescreen monitorral természetesen, és főleg: Nvidia chipsetes kártyával. Ilyet még nem láttam, de mivel a két feltételből az egyik hiányzik nálam (standard 19 colos TFT-m van), gondoltam ezt most kihagynám. A főmenü jól eltalált, a háttérben egy videó pörög. Megadja a banánköztársaságos, diktátoros, lázadós alaphangulatot. A zene nagyszerű, akárcsak az első részben. 

A gépigényt lásd az írásom végén, elég annyi róla, hogy a trailereit látva rosszabbra számítottam. A két éves gépemen simán ment 1280x1024-ben, mindenféle effekttel, még akkor is, amikor már 300 kis emberke rohangált fel-alá. Még annyi észrevétel tartozik ide, hogy a kistérkép (minimap) enyhén dőlt helyzetben van, ettől az elején a falra másztam, de pár perc elteltével megszokhatóvá vált.

A játékmenet amúgy szinte ugyanaz, mint az első epizódban. Az emberek frakciókba tömörülnek, épületeket kell nekik felhúzni, mert különben lázadókká válnak és levadásznak. Főleg a lakásaikra allergiásak, no meg, hogy legyen templom és orvosi rendelő.

Amivel bővült ez az egész, az az Avatar-rendszer. Míg az előző részekben a játékos maga nem jelent meg kis emberként a szigeten, most ezen változtattak a fejlesztők. Szépen összerakhatjuk a diktátorunkat, aki a palotájában lakik. (Az összes, közhelyes diktátor-séma megjelent a játékban, pár kattintással minden nehézség nélkül megkreálható Fidel Castro) Irányítható, azaz mehetek vele bámészkodni, meglátogathatom a népemet, mondhatok beszédet az erkélyről, sőt, ami már hasznosabb is, hogy betoppanhatok az építkezésekre, ami kicsit megmotiválja a munkásokat és hamarabb elkészülnek. Ugyanígy lehet ösztönözni a már kész épületekben dolgozókat is. Jópofa dolog, és hasznos is. Pár alkalommal már lázadókkal is harcoltam "El Presidente"-vel, bár senkit sem sikerült legyaknom vele, de nem is haltam meg. Sőt, ahogy hallottam, állítólag a tüntető tömeget is le lehet vele csillapítani.

Ezt leszámítva semmi újdonság. Ugyanaz a szigetes, építkezős, sims-es kis játékot csomagolták újra, 3D-ben. Néhány új épület is bekerült, pl a kőolajfinomító.

Játékmeneti kellemetlenségeket viszont sikerült orvosolniuk. Az első részben hiába építettem főiskolát, egyetemet, alig tanultak benne az embereim, így az orvosi rendelő meg a templomom állandóan üresen állt, nem voltak dokik és papok (mindkettőhöz kell ugye a diploma). Ha nem én csábítottam a szigetre, sok pénzért őket, a népem általában kénytelen volt nélkülözni az egészséget és a templomok hűs levegőjét. Most viszont ezen változtattak, így nem kell állandóan csekkolnom a diplomás épületeket, hogy hol van hiányzó ember. És hidjétek el, ez nagyon sokat számít. 

Összegezve, remek játék, de nem volt nehéz összehozni, mert csak az első részt kellett lekoppintani.

Jól játszható, feelinges, könnyen oda tudod képzelni magadat. Az irányítás egyszerű, eltalált.

Várható játékideje :

-A kampány 15 pályából áll, ezek változó hosszúságú időintervallumot ölelnek fel, általában 25 évet. Én konkrétan 2 óránál tovább nem nyomtam egyet sem, szóval olyan 30 óra körül van.

-sandbox mód: a randomra generált térképek eléggé személyre szabhatók, jól paraméterezhetők, vagyis ha valakinek nagyon bejön a népsanyargatás, elvileg végtelen újrajátszhatóság van hozzá adva.

Gépigénye nem verdesi az eget, íme:

-Windows

-normálisabb CPU (2 Ghz-es Intelt ír)

-1 Gb memória

-256 Mb VGA, 3-mas shaderrel

-megy ugye 5 Gb hely a winyón.

A játék honlapja: http://tropico3.com/

Végezetül egy kis ízelítő belőle, mára búcsúzok is.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.